Meghiúsult a mentelmi bizottság ülése, a napirendet sem tudták elfogadni
Budapest, 2019. február 26., kedd (MTI) - Nem tudta elfogadni az Országgyűlés mentelmi bizottsága keddi ülésének napirendjét, így a testület nem tárgyalt 38 képviselÅ‘ fegyelmi ügyérÅ‘l a tavaly december 12-i plenáris ülésen történtekkel összefüggésben.
A képviselÅ‘k a december 12-i ülésen - ahol a munka törvénykönyve túlóra szabályozásának változásairól döntöttek - különbözÅ‘ eszközökkel, így a pulpitus elfoglalásával akadályozták, hogy a levezetÅ‘ elnök levezesse az aznapi szavazásokat. Latorcai János (KDNP), az Országgyűlés alelnöke végül a parlamenti helyérÅ‘l, kormánypárti politikusoktól körbevéve végezte munkáját.
A bizottsági ülés elején az érintett ellenzéki képviselÅ‘k azt kezdeményezték, hogy a testület nyilvános ülésen tárgyalja fegyelmi ügyüket.
Hargitai János (KDNP), a bizottság elnöke jelezte, hogy a házszabály alapján nincs lehetÅ‘ség a nyilvános ülésre és az errÅ‘l szóló szavazáson a testület ezt el is vetette, mint ahogy az sem kapott többséget, hogy a bizottság kezdeményezze a házszabály módosítását.
Ezt követÅ‘en ellenzéki képviselÅ‘k nem szavaztak a napirend elfogadásánál, így a bizottság - amely paritásos elven működik - nem tudta megtartani ülését.
Hargitai János újságíróknak elmondta: maratoni ülésre készültek, 38 ellenzéki képviselÅ‘ fegyelmi ügyét tárgyalták volna. Ugyanakkor úgy látja, az ellenzéki képviselÅ‘knek szándéka sem volt a bizottsági ülés megtartására.
Kitért arra, hogy a házszabály világosan rögzíti, a fegyelmi ügyeket zárt ülésen kell tárgyalni. Az ülést az érintett kívánságára sem lehet nyilvánossá tenni. Napirendet pedig csak közös akarattal lehet elfogadni, amirÅ‘l az ellenzék nem szavazott, így meghiúsult az ülés - magyarázta.
Hargitai János elmondta: ezt követÅ‘en - a házszabály szerint - a képviselÅ‘knek lehetÅ‘ségük van folytatni az eljárást, és az Országgyűléshez fordulhatnak. A parlament a fegyelmi ügyekrÅ‘l vita nélkül dönt majd - jelezte.
A KDNP-s politikus szerint az érintett képviselÅ‘k megfosztották a vitától magukat, az ülésen érvelhettek volna, hogy miért látta esetleg rosszul a házbizottság, vagy a házelnök a december 12-i ülésnapon tevékenységüket, miért volt jó, amit csináltak.
Hozzátette, az ellenzék összehangoltan cselekedett, amikor gyakorlatilag megakadályozták az ülést.
Arról, hogy a keddi ülésen történteket az ellenzéki képviselÅ‘k mobiltelefonnal rögzítették, és a Facebookon közvetítették, azt mondta, ez december 12-e óta zajlik ilyen "durván".
"De hát valamivel meg kell mutatni magukat a külvilágnak, létszámukat tekintve gyengék és erÅ‘tlenek, ezért fordulnak erÅ‘szakhoz" - fogalmazott a bizottsági elnök. Hozzáfűzte, ez történt december 12-én is, amikor gyakorlatilag erÅ‘szakkal próbálták megakadályozni az ülés vezetését. Szerinte ugyanakkor az ellenzéki képviselÅ‘k tévedésben vannak, amikor azt gondolják, azzal, hogy ezt ország-világ elÅ‘tt megmutatják, a népszerűségüket növelik. A közvélemény-kutatások nem ezt jelzik, ássák tovább a sírjukat - vélte.
Arató Gergely (DK) szerint a bizottság elnöke nem volt hajlandó szóba állni az ellenzékkel, nem volt hajlandó kompromisszumot kötni annak érdekében, hogy törvényes és jogszerű eljárást lehessen lefolytatni. Teljesen nyilvánvalóan tiporják a jogaikat, a zárt ülésen való védekezés lehetÅ‘ségét sem kapták meg - mondta. Szerinte az, hogy az elnök nem kíván újabb bizottsági ülést a témában összehívni, nyilvánvaló jogsértés, a mentelmi bizottságnak állást kell foglalnia beadványaikról.
Úgy látta: december 12-én semmilyen fizikai erÅ‘szak nem történt, csak a véleményüket nyilvánították ki az ellenzéki képviselÅ‘k. Az eljárás egy fideszes bolhacirkusz, aminek a célja, hogy megfélemlítsék Å‘ket, de ez nem fog sikerülni, parlamenti és azon kívüli eszközökkel harcolni fognak az igazukért - értékelt.
Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint az egész ellenzék megbüntetése koncepciós per, az a vád, amivel Å‘ket illetik, hogy erÅ‘szakot alkalmaztak, egész egyszerűen nem igaz. Ezt Orbán Viktor és a Fidesz is tudja - jelentette ki az ellenzéki politikus, aki azt mondta: a zárt ülésre vonatkozó házszabályi rendelkezés az érintett képviselÅ‘ket védi, de errÅ‘l Å‘k mindannyian lemondtak, és vállalták, hogy mindenrÅ‘l nyilvánosan beszélnek.
Közölte: tiltakozni fognak ezentúl is, és megmarad az ellenzéki egység.
Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, a zárt ülésnek semmi értelme nincs. Örömének adott hangot, hogy az ellenzék egységesen kérte, legyen nyilvános az ülés.
Jakab Péter (Jobbik) szerint fura helyzet állt elÅ‘, a vádlott nyílt, a vádló zárt ülést akart. A napnál világosabb, nem jogi, hanem politikai eljárás zajlik, megszületett a döntés Orbán Viktor dolgozószobájában. Ez arról szól, hogy az ellenzéket ki kell csinálni - fogalmazott. Jelezte: minden jogorvoslati lehetÅ‘séget kihasználnak, ha kell nemzetközi fórumokhoz fordulnak.
Ungár Péter (LMP) úgy értékelt, tragikomédia, ami zajlott.
Dúró Dóra (független), a bizottság tagja azt mondta: azért nem támogatta a zárt ülésen való tárgyalást, mert elvi fenntartásai vannak a fegyelmezési jogkörrel összefüggésben. Elítéli azt a magatartást, amit a balliberális ellenzék a decemberi üléseken tett, de nem ért egyet azzal a fideszes válasszal sem, hogy a házelnök "kénye-kedve szerint", meglehetÅ‘sen kifogásolható indokkal pénzbüntetésre ítéli a képviselÅ‘ket.
Arató Gergely
frakcióvezetÅ‘-helyettes
DK
